+ 36 20 333 52 40

Motivációs technikák tananyagfejlesztéshez

A gameful learning egy olyan pedagógiai megközelítés, ami a sikeres játékokból indul ki. Megvizsgálja, hogyan működnek, milyen logikai elvek mentén épülnek fel, majd ezt a tudást helyezi át a tanulási környezetbe. Mindennek, ahogy azt a Klippe e-learning tananyagainak fejlesztési elveinél is említettük, a belső motiváció kialakításában van kulcsszerepe. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy mely elméleteket és hogyan alkalmazzuk tananyagaink fejlesztése során!

Gameful Learning – kulcs a motiváció kialakításához

A gameful learning (játékos tanulás) lényege, hogy nem a játékot vagy játékos feladatokat, hanem a játékokban alkalmazott logikát és technikákat építi be a tanulási folyamatokba. A játékokkal kapcsolatban fontos megemlíteni a gamification (játékosítás) tágabb területét is, ami különböző játékok és játékelemek alkalmazását jelenti az élet játékon kívüli területein. Így bár a gameful learning és a gamification fogalmak átfedik egymást, az e-learning területén érdemes őket külön kezelni.

Ha a tananyagban találhatóak játékos elemek. Például a jutalmazás eszköze egy virtuális trófea.

Amikor a játékos tanulás elve már a tananyag tervezésekor érvényesül. Például pontozási rendszerrel, azonnali visszajelzésekkel és átláthatósággal.

Self-determination Theory – a belső motiváció kialakításának fontossága

A gameful learning egyik fő inspirációs forrása a Deci és Ryan tollából származó Self-determination Theory, vagyis önmeghatározás elmélet. Eszerint ahhoz, hogy a tanuló igazán, magától motivált legyen, a következőkre van szüksége: autonómia (maga dönthessen arról, mit csinál); kompetencia (a feladatok jelentsenek számára olyan kihívást, ami teljesíthető); kötődés (kapcsolódhasson a többi tanulóhoz és a tanárokhoz is). Bármilyen jó játékra gondolunk, ezek az elvek maguktól teljesülnek. Sodokuzáskor például a játékos dönti el, melyik feladványt oldja meg, hogy hogyan oldja meg azt, ha pedig sikerült neki, az élményét meg tudja osztani másokkal.

Self-determination Theroy

Flow – örömteli tanulás

A flow már-már guruként tisztelt kitalálója Csíkszentmihályi Mihály magyar-amerikai pszichológus. Összefoglalva a szerteágazó elméletét: a flow állapotában a cselekvés könnyen, magától értetődően, örömmel történik. Ilyenkor motivációt érzünk arra, hogy fejlődjünk. Ehhez szükséges többek között a megfelelő cél, a jó feedback és a koncentrált figyelem. A flow egyik alapfeltétele – hasonlóan a Self-determination Theory-hoz -, hogy egyensúlyban legyenek a képességeink és a feladataink, így unatkozni (túl könnyű feladat) és szorongani (túl nehéz feladat) sem fogunk.

Motiváció

Tananyagfejlesztési irányelvek

Csapatunk tagjai hosszú évek óta foglalkoznak e-learning tananyagfejlesztéssel. Segítettünk például pénztárosokat a betanulásban, banki alkalmazottakat új belső szoftver megtanulásában, biztosító társaság kollégáit a compliance (megfelelési) képzések könnyedebb megismerésében vagy multinacionális cég alkalmazottait új termékük bevezetése során. Sokféle megrendelés és még többféle tapasztalat után kirajzolódtak a számunkra megkerülhetetlen szakmai irányelvek. E szempontokat 6+1 pontban foglaltuk össze.

Olvass tovább!

Growth mindset – minden tudás elsajátítható

A fejlődési szemlélet Carol S. Dweck amerikai pszichológushoz köthető. Dweck amellett érvel, hogy elménk tanulási és problémamegoldó képessége mindenki számára fejleszthető. Szerinte az embereket alapvetően kétféle csoportba lehet tenni aszerint, hogy hogyan reagálnak a kudarcaikra: vannak rögzült (fixed) és fejlődő (growth) szemléletmóddal élő emberek. A rögzült szemlélettel élők azt gondolják, hogy alapvető képességeik, intelligenciájuk, tehetségük – vagy épp ezek hiánya – mind statikus, megváltoztathatatlan adottságok. A fejlődési szemlélet ennek a gondolkodásmódnak az ellenkezője: minden tudás elsajátítható, minden képesség fejleszthető, ha elég kemény munkát fektetünk a folyamatba. Dweck elméletét a Szemléletváltás című, magyarul 2015-ben megjelent könyvében fejti ki részletesen (HVG Könyvek).

Achievement goal theory, mastery orientation – motiváció és a tanulás célja

A tanulási motivációt kutatja a célorientációs elmélet is, ami a tanulók különböző céljait tartja kulcsfontosságúnak. Mindenki más és más cél miatt tanul: van, akit saját egója hajt, más nem akar lemaradni a többiektől és van, aki csak a bukást szeretné elkerülni. A célorientációs elmélet alapvetően kétféle célt különböztet meg, de sok egyéb, komplex célstruktúra kutatásával is foglalkozik. Az alapcélok: az elsajátítási cél (mastery goal) és a viszonyítási cél (performance goal). A elsajátítási cél követői (mastery orientation) magukban merülnek el, fontos számukra a megértés, az új készségek és képességek elsajátítása és a tanulási folyamat haladását saját magukhoz képest figyelik. Azok pedig, akik a viszonyítási cél (performance goal) irányába mennek, inkább mások túlteljesítésére, az egyéni képességek kifejezésére törekszenek és sikerüket másokhoz, vagy egy standard – általában intézményi – kerethez mérik.

„Képzeld el az agyad, ahogy új kapcsolatokat alakít ki, amikor kihívások elé állítod és tanulsz. Tanulj tovább!” – Carol Dweck

Hogy legyenek motivált tanulóink (nem csak) a digitális térben?

A száz felé

Akik valaha kaptak már egy-egy igazságtalannak érzett hármast, vagy akár egy ötös után egy kettest, mind tudják, milyen könnyű elveszteni a motivációnkat a rossz osztályzás miatt. A hagyományos osztályzás elvei szerint 100%-ból indulunk és minden hibával pontot vesztünk. A gameful learning elvei viszont azt mondják, hogy induljunk nulláról és a jól elvégzett feladat után járjon pont. Pozitív visszajelzéssel nő a motiváció.

A választás lehetősége

Ahogy a Self-determination Theory is megállapítja, a választás lehetősége elősegíti a tanulási folyamatot, és a belső motiváció kialakítása szempontjából is előnyös. Viszont fontos ezen a területen is jó egyensúlyt találni: a túl sok választás nyomasztóan is hathat a tanulókra. A legjobb, ha fokozatosan építjük fel a tanuló önállóságát a tanulás folyamán. Például minél több féle módon legyen teljesíthető a tananyag vagy a kurzus. A különböző tanulási szokásokhoz kínáljunk különböző formákat a tartalom feldolgozásához (pl. videók, interaktív feladatok, letölthető tartalom stb).

Azonnali feedback, látható haladás

Sokszor lehet az az érzésünk játék közben, hogy megszűnik az idő. Nincs külvilág, nincsenek gondok, csak a játék világa. Ezt az érzést a játékok többek között azzal érik el, hogy a cselekvéseink azonnali reakciót váltanak ki. Az e-learning területén ez például automatikus kvízeket, a tanulótárs karaktertől, vagy akár a többi tanulótól, a trénertől érkező gyakori visszacsatolást jelentheti. Így a tanuló látja, hogy cselekvése eredménnyel jár, ő maga pedig halad a tananyagban.

Hibázni jó, freedom to fail

Sok játék épít arra, hogy tanuljunk a hibáinkból. Ha veszítünk, másként stratégiázunk tovább egészen addig, amíg el nem jutunk a célunkig. A játékos tanulás elvei szerint felépített kurzusokban és tananyagokban sokat lehet kísérletezni és próbálkozni (pl. újra megcsinálni egy kvízt), így a tanulók nagyobb eséllyel választanak a komfortzónájukon kívül eső, új készségeket rögzítő feladatokat is.

Üvegkurzus

Ahogy azt az e-learning rendszerekre is igaz, úgy a tananyagokkal kapcsolatos motiváció esetében is fontos, hogy a jó tanulási környezet könnyen átlátható a tanuló számára. A játékos tanulás elvei szerint felépített tananyagokban az átláthatóságnak három fő eleme van:

/ induláskor egyértelmű, milyen kritériumokat kell teljesíteni a kurzus elvégzéséhez
/ a pontozás rendszere nem változik meg menet közben
/ világos a részfeladatok, beadandók teljesítésének módja

Verseny és kooperáció

Mikor csapatokat alakítunk ki a „gép” ellen, mindenkinek megvan a maga lényeges szerepe, így könnyebben kialakul a kötődés. Ha a csapatok egymás ellen játszanak, fontos, hogy a vesztes (az utolsó stb.) a csapatjátékon kívül másféle feladatokban is szerezhessen pontokat, és pozitív visszacsatolást is kapjon.

Tananyagfejlesztés

Tananyagfejlesztési folyamat

Érdekel, hogy készülnek a tananyagok? A saját kutatások alapján kialakított öt ciklus modell kreatív és kutatási folyamatok váltakozására és folyamatos visszacsatolásokra épít.

Olvass tovább!

Klippe Learning

Kik vagyunk?

Digitális oktatási szakértők és szoftverfejlesztők, akik követik a trendeket és innovatív megoldásokat kínálunk az általunk készített tananyagokban és rendszerekben. Már 14 éve foglalkozunk digitális képzésekkel, komplex e-learning tananyagok készítésével és rendszerek bevezetésével.

A Klippe Learning csapata elkészíti számodra azt a digitális oktatási és tanulási megoldást, amit megálmodtál – vagy megálmodjuk helyetted, ha nem tudod, hogy pontosan mire van szükséged. Saját tartalom, kreatív és motiváló módszerek, hozzád alakított platform.

Hol érsz el minket?

Ha szeretnél többet megtudni egyedi tananyagainkról, az e-learning rendszerekről, a képzéseinkről, vagy árajánlatot kérnél, vedd fel velünk a kapcsolatot:
írj nekünk a jobb oldali űrlapon keresztül!
vagy hívj fel minket:
vagy írj email-t:

        Ha szeretnél többet megtudni egyedi tananyagainkról, az e‑learning rendszerekről, a képzéseinkről, vagy árajánlatot kérnél, írj nekünk!